Rántotta

2011 március 14. | Szerző: LadyEdna |

 Azt hiszem a rántotta egy méltánytalanul elhanyagolt étel. Persze lehet, hogy nem, de a szűkebb környezetemben én azt tapasztaltam, hogy az emberek nem adják meg neki a kellő tiszteletet. Hiszen a rántotta nem csak egy halom tojás, sokkal több annál. Mennyeien finom reggeli lehet belőle, ha öt percnél több időt szánunk az elkészítésére.

A rántottát én mindig ötletszerűen készítem, és általában az kerül bele, amit otthon találok. Ha olyanom van, akkor gombát is teszek bele, ez azonban egyáltalán nem törvényszerű. Most hétvégén például az adta az alapötletet, hogy volt itthon finom házi szalámi. De ha bármilyen bolti kolbász van itthon, attól is be szoktam “indulni”.

Na szóval, ami kell  hozzá:

– fejenként 2 tojás (bőven elég lesz, mivel a többi hozzávaló miatt elég gazdag lesz)

– fejenként fél fej hagyma (lila, vörös, ez esetben tökéletesen mindegy)

– egy 10 cm darab póréhagyma

– fejenként olyan 5 cm-es darab kolbász, vagy szalámi

– 2 gerezd fokhagyma

És jelen esetben ennyi. Persze a hozzávalók a végtelenségig variálhatóak, kerülhet bele paradicsom, paprika, de még akár párizsi is, ha az van itthon, és veszélyesen közelít a megromlás veszélye:-)

Elkészítés

A hagymát (az összeset) apró darabokra vágom, és olyan három-négy evőkanál olajon, alacsony lángon megpárolom. Amikor nagyjából megpárolódott, beledobom a kockára vágott szalámit (kolbászt, párizsit), és továbbra is alacsony lángon olyan 2-3 percig melegítem. Ezeknek a húsoknak nem kell sok idő, így ennyi bőven elég, nem kell attól tartani, hogy nyersek maradnak.

Mindezek után pedig felcsavarom a gázt közepes fokozatúra, beleütöm a tojásokat, és addig sütöm, amíg meg nem szilárdul, de még nem teljesen száraz.

A fűszerezés a hústól is függ. A jelen esetben használt kolbász eléggé fűszeres volt, így nem tettem bele semmit, azonban ha párizsit választunk, figyeljünk arra, hogy sózzuk, borsozzuk, különben íztelen lesz. Mondjuk a rántottának az az előnye, hogy utólag is fűszerezhető. Ha olyanom van, akkor például csak utólag szórok rá egy kicsit az általam unalomig emlegetett provance-i fűszerkeverékből.

Én nem szeretem előre kikeverni a tojásokat, jobban szeretem, mikor a serpenyőben keveredik össze, mert ilyenkor megmarad egy kicsi a fehérjéből és a sárgájából is, és nem keveredik össze homogén trutyivá. A nem teljesen szárazat pedig azért szeretem, mert kimondottan hülyét kapok attól, mikor a rántotta morzsás, és valósággal fullasztó. 

Tálalhatjuk magában, savanyúsággal, friss salátával, zöldségekkel, ketchuppal, a variációk száma itt is elég nagy. Kísérletezzünk bátran.

Éééés ennyi:-D Nem egy nagy dolog, de talán ötleteket adhat ahhoz, hogy a tojás nem csak tojás, és a rántotta nem csak rántotta, hanem annál sokkal több. Egy olyan reggeli, amely megmelengeti az ember szívét, és ha társaságban fogyasztjuk, kimondottan fel tudja dobni a reggeleket. Egyébként akkor is, ha egyedül:-D