Éljen a disznó

1.0Főzni könnyű:-)https://makoslecso.cafeblog.huLadyEdnahttps://makoslecso.cafeblog.hu/author/LadyEdna-2-2-2/Éljen a disznó Vannak olyan állatok az életemben, akiket szentként tisztelek, akárcsak az indiaiak a tehenet. Csak velük ellentétben én ezeket az állatokat előszeretettel el is fogyasztom. Ide tartozik többek között a disznó is, aki életét áldozza (nem teljesen önszántából), hogy nekünk jó legyen.Gyerekkoromban voltak disznóink, és soha nem felejtem el a disznóvágások hangulatát, bár a romantikus kép kialakulásához biztos az is hozzájárul, hogy viszonylag kevésszer kellett belet kaparnom. Na meg aztán a disznóvágásos ételekről ne is beszéljünk, amik közül az én kedvencem a sült vér, és a friss pecsenye.De nem is erről akartam én írni valójában, de nem tehetek róla, ha a kedvenc ételeimről van szó, mindig elkalandozik a figyelmem:-)Csülök pörkölt<div style="text-align: justify;">Gondoltam valamelyik nap, hogy kéne csinálni kocsonyát, ezért elmentem a hozzávaló húsért, azonban a húspultban megláttam, hogy le van értékelve a csülök, ráadásul igen szép darabokat raktak ki, így ezen felbuzdulva vettem egy darabot, átszerveztem a kis terveimet, és úgy döntöttem, hogy a kocsonya helyett bizony csülökpörkölt lesz. Én személy szerint csonttal együtt szeretem venni a húsokat, egyrészt mert valami furcsa perverzió folytán szeretek csontozni, másrészt pedig szent meggyőződésem, hogy a csontos hús sokkal finomabb, mint az előre kicsontozott. Persze egyáltalán nem bizonyított, hogy ez így lenne, de sebaj:-) Szóval még minden előtt kicsontoztam a majd egy kilós csülköt, és felvágtam helyes kis kockákra. A csontot félretettem, mert kiváló csont levest lehet belőle készíteni. Aztán egy lábosban felraktam párolódni két nagyobb fej vöröshagymát. Lassú lángon dinszteltem, ami azt jelenti, hogy olyan jó tíz perc azért kellett neki, hogy szép üveges, és puha legyen. Mikor a hagyma teljesen megpárolódott (tehát fakanállal minden nehézség nélkül szét lehetett nyomni) belekevertem a húst, és azzal jól összeforgattam, majd hagytam, hogy a hús egy kicsit átpiruljon. Amikor a hús kissé kezdett kifehéredni, akkor lehúztam a tűzről, és hozzáadtam egy púpos evőkanál őrölt pirospaprikát, és azzal is jól összeforgattam, felöntöttem annyi vízzel, amennyi pont ellepte, majd visszahelyeztem a tűzre, amely még mindig alacsony hőfokon égett. És innentől kezdve annyi a dolgunk, hogy sózzuk, borsozzuk, mindkettőt bő kézzel, mert a főzés alatt szépen el fogja főni a levét, és így a fűszerek egy része is távozik, majd ezek után beledobunk két babérlevelet. A babérlevélből bőven elég ennyi, hiszen azt szeretnénk, hogy egy kis plusz ízt adjon neki, és nem azt, hogy savanykás legyen. És mindezek után már csak türelmesnek kell lennünk, mert bizony ahhoz, hogy a disznóbőr jól megfőljön, lassú lángon kell neki legalább három-négy óra. Akkor készült el, amikor a bőr olyan lesz, mint a vaj, szinte szétolvad az ember szájában. Mi főtt krumplit szoktunk kínálni hozzá, mert szerintem ez a legjobb, kellően semleges, és nem veszi el a csülök ízét. Szerintem ebben sincsen semmi nehézség, én bátran ajánlom mindenkinek, hogy próbálja ki. A férfiak többségét egyébként ilyen ételekkel azért le lehet nyűgözni, szóval "férjfogónak" sem utolsó, hiszen nem sok mindenki mondhatja el magáról, hogy el tud készíteni egy jó csülökpörköltet, amiből az következik, hogy az ilyen embert, nőt bizony meg kell fogni:-) Jó étvágyat:-) </div>rich