Újabb reggeli

2012 április 1. | Szerző: LadyEdna

Nem tudom mennyire derült ki az elmúlt időben, de nagyon szeretem a változatosságot. A legritkább esetben eszem ugyanazt, igyekszem mindig variálni a kis ételeimet. Ennek lehet az oka a tavaly kezdett életmódváltásom is, hiszen be kellett bizonyítanom magamnak, hogy úgyis lehet egészségesen étkezni, hogy nem esünk az egyhangúság csapdájába.

Pontosan ezért igyekszem mindig valami újat kiókumulálni reggelire, hiszen az a nap egyik legfontosabb étkezése ugye, attól függ, hogy hogyan is indul  a napunk. És bármennyire preferálom is a kekszeket és a joghurtokat, na meg a gyümölcsöt, néha azért másra vágyom. Mint pl, a kolbászos tojásra lentebb, vagy egy jó kis szendvicsre.

Hozzávalók:

– 2 szelet kenyér (1 főre)

– 1 kk olívaolaj

– 1  gerezd fokhagyma

– egy teáskanál pesto (én boltban vettem, nem magam készítettem. Rendkívül hasznos kis jószág, bármilyen ételt feldob, sőt a pestos tészta még ebédként is megállja a helyét)

– 1 fél paradicsom

– 1 retek

Elkészítés:

A trükk ebben a szendvicsben abban leledzik, hogy nem pirítóban pirítjuk meg a kenyeret, hanem egy serpenyőben. Higgyétek el, sokkal finomabb lesz, bár az tény, hogy kicsit macerásabb. Viszont az olívaolaj miatt sokkal finomabb is, hiszen kap a kenyér egy pluszt ízt.

Szóval: egy serpenyőben felhevítünk egy kk olívaolajat, amibe először is beleforgatjuk a kenyerünk mindkét oldalát, majd óvatosan megpirítjuk. Nem lesz ugyan olyan szépen egyenletesen megsülve, de én sokkal jobban szeretem így.

Miután megpirult a kenyér, mind a két oldalán bedörzsöljük fokhagymával, vékonyan megkenjük a pestoval, majd elrendezzük rajta a paradicsomot és a retket, végül sózzuk és borsozzuk.

Én személy szerint nagyon imádom, mert hamar megvan, és mégiscsak izgalmasabb, mint egy egyszerű párizsis szendvics:-)

 

 

 

Csodálatos reggeli

2012 február 26. | Szerző: LadyEdna

Volt szerencsém a napokban beszerezni szuflétálkákat, hála a a szupermarketek állandó ilyen-olyan akcióinak.

Na de nem is ez a lényeg, hanem hogy még mielőtt szuflét csinálnék benne, gondoltam kipróbálok valami mást, egy egyszerű, ám annál nagyszerűbb tojásos reggelit, aminek a legnagyobb előnye, hogy nem kell vele sokat pepecselni.Ha valakinek nincs szuflétálkája, akkor kisebb hőálló tálban is meg lehet csinálni. A lényeg, hogy a sütőben készül, így bírnia kell a nagyobb hőt.

Na lássuk:-)

Hozzávalók:

– tálkánként egy tojás

– egy kis darab kolbász (kb. 5 centi hosszú)

– két szelet füstölt főtt tarja

– a szál újhagyma

A fenti mennyiséget egyébként két személyre számoltam, úgyhogy ha valaki több embernek készítene, akkor értelemszerűen sokszorozza az adagot.

Elkészítés:

Még mielőtt nekiállnánk összeállítani, gyújtsuk be a sütőt a legnagyobb fokozatra.

Ezután némi zsiradékkal kenjük ki a tálkákat. Én kacsazsírt használtam most, mert éppen volt itthon, de a margarin vagy a vaj is ugyanolyan jól megteszi.

Ezután kockázzuk fel a tarját, tálkánként egy-egy szeletet, a kolbászt, karikázzuk fel az újhagymát, és rakjuk mindezeket a tálkákba.

Ezután mindegyik tálkába üssünk bele egy tojást. Szerintem a legegyszerűbb, ha először egy pohárba törjük bele a tojásokat, és onnan borítjuk a tálkába, de az ügyesebbek csinálhatják rögtön élesbe.

És mikor mindezekkel megvagyunk, egy tepsire rakjuk a kis kreálmányokat ( pusztán  a könnyebb mozgatás végett), és betoljuk a sütőbe, amit abban a pillanatban leveszünk a legkisebb fokozatra (ez elég középkori módszer egyébként a részemről, mármint a a legmagasabb és legalacsonyabb fokozat állandó használata, de mivel nem valami jó a sütőm, nem nagyon van más választásom).

A tojásnak olyan negyed óra kell ahhoz, hogy tökéletesen elkészüljön, de mindenki ellenőrizze magának, mert én például kicsit lágyabban szerettem. Elképzelhető, hogy a keményebb tojáshoz húsz perc is szükségeltetik.

Miután elkészült, tányérra rakjuk a tálkákat, mellé pirítóst és zöldségeket, valamint teát kínáljunk. Nekem mániám a szép tálalás, úgyhogy én rendszeresen kidekorálom:-)

Gyümi:-)

2012 február 5. | Szerző: LadyEdna

 Sosem értettem, hogyan lehet olyan unalmasan fogyasztani a gyümölcsöket, hogy csak meghámozzák, amikor valóságos szépségeket lehet gyártani, amitől megjön az ember kedve ahhoz, hogy gyümit egyen.

Én reggelire szoktam ilyen gyümölcstálat enni, amihez semmi másra nincs szükségem, mint pár darab gyümölcsre ízlésesen elrendezve. Ja, és még mézet is csorgathatunk rá.

Tudom, hogy ez még annál is sokkal egyszerűbb, mint amit csinálni szoktam, de gondoltam jó példa arra, hogy az egyszerűség korántsem jelent rosszat.

Rántotta

2011 március 14. | Szerző: LadyEdna

 Azt hiszem a rántotta egy méltánytalanul elhanyagolt étel. Persze lehet, hogy nem, de a szűkebb környezetemben én azt tapasztaltam, hogy az emberek nem adják meg neki a kellő tiszteletet. Hiszen a rántotta nem csak egy halom tojás, sokkal több annál. Mennyeien finom reggeli lehet belőle, ha öt percnél több időt szánunk az elkészítésére.

A rántottát én mindig ötletszerűen készítem, és általában az kerül bele, amit otthon találok. Ha olyanom van, akkor gombát is teszek bele, ez azonban egyáltalán nem törvényszerű. Most hétvégén például az adta az alapötletet, hogy volt itthon finom házi szalámi. De ha bármilyen bolti kolbász van itthon, attól is be szoktam “indulni”.

Na szóval, ami kell  hozzá:

– fejenként 2 tojás (bőven elég lesz, mivel a többi hozzávaló miatt elég gazdag lesz)

– fejenként fél fej hagyma (lila, vörös, ez esetben tökéletesen mindegy)

– egy 10 cm darab póréhagyma

– fejenként olyan 5 cm-es darab kolbász, vagy szalámi

– 2 gerezd fokhagyma

És jelen esetben ennyi. Persze a hozzávalók a végtelenségig variálhatóak, kerülhet bele paradicsom, paprika, de még akár párizsi is, ha az van itthon, és veszélyesen közelít a megromlás veszélye:-)

Elkészítés

A hagymát (az összeset) apró darabokra vágom, és olyan három-négy evőkanál olajon, alacsony lángon megpárolom. Amikor nagyjából megpárolódott, beledobom a kockára vágott szalámit (kolbászt, párizsit), és továbbra is alacsony lángon olyan 2-3 percig melegítem. Ezeknek a húsoknak nem kell sok idő, így ennyi bőven elég, nem kell attól tartani, hogy nyersek maradnak.

Mindezek után pedig felcsavarom a gázt közepes fokozatúra, beleütöm a tojásokat, és addig sütöm, amíg meg nem szilárdul, de még nem teljesen száraz.

A fűszerezés a hústól is függ. A jelen esetben használt kolbász eléggé fűszeres volt, így nem tettem bele semmit, azonban ha párizsit választunk, figyeljünk arra, hogy sózzuk, borsozzuk, különben íztelen lesz. Mondjuk a rántottának az az előnye, hogy utólag is fűszerezhető. Ha olyanom van, akkor például csak utólag szórok rá egy kicsit az általam unalomig emlegetett provance-i fűszerkeverékből.

Én nem szeretem előre kikeverni a tojásokat, jobban szeretem, mikor a serpenyőben keveredik össze, mert ilyenkor megmarad egy kicsi a fehérjéből és a sárgájából is, és nem keveredik össze homogén trutyivá. A nem teljesen szárazat pedig azért szeretem, mert kimondottan hülyét kapok attól, mikor a rántotta morzsás, és valósággal fullasztó. 

Tálalhatjuk magában, savanyúsággal, friss salátával, zöldségekkel, ketchuppal, a variációk száma itt is elég nagy. Kísérletezzünk bátran.

Éééés ennyi:-D Nem egy nagy dolog, de talán ötleteket adhat ahhoz, hogy a tojás nem csak tojás, és a rántotta nem csak rántotta, hanem annál sokkal több. Egy olyan reggeli, amely megmelengeti az ember szívét, és ha társaságban fogyasztjuk, kimondottan fel tudja dobni a reggeleket. Egyébként akkor is, ha egyedül:-D